06/06/2026
⚠️ Lakáseladáskor így vernek át a kontár villamos biztonsági felülvizsgálók! ⚠️
💬 Ez a videó és a leírása konyhanyelven próbálja megfogalmazni a mondanivalóját, nem szakmai alaposságú tartalom. Cél, hogy az ingatlanok adás-vételében érintett felek és szolgáltatók megértsék a problémát, tehát nem szakembereknek szóló anyag.
⚖️ Jogi tudnivalók:
📗 Az ingatlanok tulajdonosváltásakor minden esetben (kivétel nélkül, minden esetben!) rendelkezésre kell állnia egy 6 évnél nem régebbi VBF minősítő iratnak a 40/2017. (XII. 4.) Nemzetgazdasági Minisztériumi rendelet 1. mellékletének (Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat) 1.6. e) ; 1.7. ; 1.8. pontjai alapján.
📘 A rendelet hivatkozik a Tűzvédelmi Műszaki Irányelv (TvMI) nevű dokumentumra, ami az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet
az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (OTSZ) egy útmutató. Ha a TvMI-ben leírtak teljesülnek, akkor az OTSZ által elvárt biztonsági szint megvalósul.
📙 A TvMI 7.7:2026.02.01 hivatkozik az MSZ HD 60364 (Kisfeszültségű villamos berendezések) nevű szabványsorozatra, melynek betartása kötelező, kivéve akkor, ha a benne szereplő előírtaktól biztonságosabb módon szerel valaki, és ezt tervezői, laboratóriumi mérésekkel alá is tudja támasztani.
📒 Mit ír elő az MSZ HD 60364-6:2017 (Kisfeszültségű villamos berendezések - Ellenőrzés) szabvány?
📄 6.4.3.1. Ahol alkalmazhatók, a következőket kell műszeres vizsgálattal ellenőrizni:
f) a táplálás önműködő lekapcsolásával megvalósított védelmi mód hatásosságát.
❗️ Itt van egy kivétel: áram-védőkapcsoló megléte esetében a hurokimpedancia mérésétől el lehet tekinteni, de a következő pontok már éppen az ellenkezőjére engednek következtetni. Ezt a kontár kollégák úgy értelmezik, hogy akkor semmilyen esetben nem kell mérni, elég a földelési ellenállást lemérni, de ha már úgysem mérünk, akkor be lehet írni egy hamis adatot a táblázatba (ahogy az sokszor bebizonyosodott már).
📄 6.5.1.2. Az időszakos felülvizsgálatot szétszerelés nélkül vagy szükség esetén részleges szétszereléssel kell elvégezni, kiegészítve a 6.4. szakasz megfelelő vizsgálataival és méréseivel, hogy biztosítható legyen:
b) a vagyontárgyaknak a villamos berendezés hibájából származó hő és tűz által okozott károsodása elleni védelme.
🔍 Ezt megállapítani egy műszeres méréssorozattal lehet, ahol megmérjük a fázisvezető-nullavezető és a fázisvezető-védővezető közötti hurokimpedancia és vonalimpedancia (ellenállás) értékeket. Ezekből, és a mért feszültségből megállapítható, hogy zárlat esetén mekkora hibaáram tud kialakulni. Ezt a hibaáram-értéket kell összevetni az elosztószekrényben működő kismegszakító névleges kioldóáramával és karakterisztikájával, amiből kiderül, hogy zárlat esetén le tud-e kapcsolni 0,4 másodpercen belül.
📄 6.4.1.3. Az első ellenőrzésnek magában kell foglalnia az eredmények összehasonlítását a vonatkozó kritériumokkal annak megerősítésére, hogy az IEC 60364 sorozat követelményei teljesülnek.
🔍 Az első, üzembehelyezést megelőző dokumentum gyakorlatilag soha nem áll rendelkezésre, tehát az időszakos (tulajdonosváltáskor esedékes) felülvizsgáltot is olyan alapossággal szükséges végezni, mint az első felülvizsgálatot.
🔥 Milyen hiba lehet? Ha a vezetékszakaszunk túl hosszú, vagy van egy hibás kötésünk a falban, akkor a vezetékszakaszunk ellenállása (impedanciája) túl nagy lesz, nem tud kialakulni a szükséges zárlati áram, a kismegszakító nem kapcsol le, a zárlati áram túlterheli a vezetékrendszert ami felhevül és rossz esetben lakástüzet is okozhat.
😵💫 Honnan következtethetsz arra, hogy felületes munkát végző álfelülvizsgáló járt nálad? A mérési eredmények között keress olyat, hogy "Zhur", "Zvon", "Zln", "Zlpe", "Z-vonal", "Isc" - a Z az impedancia jele, ezt kell keresni, a mértékegység pedig [Ω], de nem szabad összekeverni a földelés ellenállásával, melynek a jele "Rpe", a mértékegysége pedig ugyanúgy [Ω]. Ha "Z" impedanciaértékeket nem találsz, akkor kezdhetsz gyanakodni. Idális esetben minden konnektornál és lámpánál kellett volna ilyen értékeket mérni.
❓ Ha nem vagy biztos abban, amit látsz, küldd el a dokumentumot, és pár napon belül megnézem, mit kaptál: [email protected]
⚠️ A videó végén rosszul fogalmaztam, elrontottam, természetesen nem ezoterikus felülvizsgálatról van szó, csupán arról, hogy szívesen megnézem, vannak-e mért impedancia értékek a jegyzőkönyvedben, vagy sem. Ha vannak, akkor talán (ismétlem, talán) nem lettél átvágva. Ha nincsenek, akkor lehet, hogy van okod a gyanakvásra.
📝 A kontár felülvizsgálók által okozott kár hatalmas, a probléma pedig akkora, hogy 2025. októberében az energiaügyi miniszter által benyújtott törvényjavaslat alapján (T/12791, 9. lap) a Magyar Közlöny 2025. december 16-án kelt 153. száma (112. lap) meg is írja, hogy 2026. júniusától a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara regisztrálja a villamos biztonsági felülvizsgálókat, ellenőrzi a munkájukat, az engedélyüket pedig szakmai vétség esetén vissza is vonhatja. Ez a regisztráció 2026. tavaszán el lett halasztva.
♟️ Mit követhet el, és hogyan büntethető az, aki a joghatással bíró dokumentumot meghamisítja vagy felhasználja?
⚫️ A jogszabályi előírások megsértése: 40/2017. NGM rendelet
⚫️ Hamis magánokirat felhasználása: Btk. 345. § (egy évig terjedő szabadságvesztés)
⚫️ Kellékszavatossági felelősség: Ptk. 6:157. §, 6:159. §, 6:163. §
⚫️ Szerződésszegés: Ptk. 6:137. §
⚫️ A szakmai hozzáértés hiánya súlyosbító tényező lehet.
⚫️ Okirathamisítás: Btk. 342. § (elzárástól három évig terjedő szabadságvesztés)
⚫️ Csalás bűntette: Btk. 373. § (a kár nagyságától függően akár több év szabadságvesztés)
⚫️ Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés: Btk. 165. § (egy, de halál esetén akár öt év szabadságvesztés)
⚫️ Bűnsegédlet: Btk. 14. § 2. (Ha például az ingatlanközvetítő tudja, hogy a legolcsóbb felülvizsgálatot nyújtó kókler milyen minőségű dokumentumot állít ki - a büntetés mértéke általában megegyezik az elkövetőre kiszabott büntetéssel.)
ℹ️ Itt minden tudnivalót megtalálsz a lakáseladáskor is kötelező villamos biztonsági felülvizsgálatról:
https://Villanyszerelo-Sopron.hu/VBF
