20/08/2026
Miközben a hátunkról folyik a veríték, talán már mindenki számára egyértelmű: a fa nem dísze a városnak, hanem egyik legfontosabb közszolgáltatása.
Sokat kell még beszélnünk Budapest fáiról, mert a fáink védelme, kezelése, a faállomány megújítása adja a következő időszak egyik legfontosabb feladatát. A budapesti faállomány háború után ültetett, a városi élet sok évtizedes hátrányait elszenvedő fáit éri most egy olyan klimatikus csapás, aminek része a légszárazság, a talajvízszint süllyedés, a csapadékhiány és a hősokk. El fogunk tehát veszíteni fákat, ez elkerülhetetlen, de a cél egyedül az lehet, hogy a helyükre fák jobb körülmények közé kerüljenek, mint amit az elődeiknek el kellett viselni. Nemcsak több fára van szüksége a városnak, hanem nagyobb lombkoronatömegre és árnyékoló felületre.
Bécsnek például feleannyi közterületi fája van, mint Budapestnek, a bécsi faállomány összlombkorona-tömege mégis közel háromszorosa a budapestinek. Mert a fák 30-40 éves korukra érik el a fajra jellemző legnagyobb lombkorona-méret tartományt. Egy 30 éves fa koronája két nagyságrenddel nagyobb egy fiatal, 5-6 éves fáénál.
Budapest közben igyekszik irányt mutatni a fák és a zöldfelület kezelésében, a vízmegtartó megoldásokban: megalkottuk egy közérthető, döntéshozóknak, tervezőknek és civileknek is értelmezhető dokumentumot Szivacsváros címmel, ami a budapest.hu oldaláról bárki számára letölthető. Ebben szó van szerkezeti talajokról, esőkertekről, ciszternákról, tetőkertekről, vízmegtartó közegekről, televényszigetekről, új faültetesi protokollról.
Rengeteg kisebb és nagyobb projektet futtattunk le ennek jegyében, a legnagyobb beruházás eddig a Blaha Lujza tér szivacsváros elvei alapján létesített rendszere, a legkisebb pedig a Kerepesi út és a Fogarasi út találkozásánál létrehozott esővizet is befogadó zöld sziget.
Fontos, hogy a rövid távú figyelemre optimalizált politikai közegben se veszítsük el a csak hosszú távon megtérülő befektetések lehetőségét. Hogy így legyen, ahhoz a mostani hőségben és aszályban megszerzett tapasztalatainkat a szabályozásban is érdemes érvényesíteni. A Fővárosi Önkormányzat jelenleg csak saját területén tudja megvédeni a fákat, kollégáim közel 2500 egészséges fát mentettek meg azzal, hogy nem javasolták a tulajdonosi engedélyt megadni fapusztító beruházásnak. Ugyanakkor amíg ma még az útnak és a közműveknek törvényei vannak a, a fáknak csak kormányrendelete és kevés joga. Ráadásul Budapesten egyedül a Fővárosi Önkormányzatnak nincs felhatalmazása favédelmi rendeletet hozni, a 23 kerületnek azonban van, és ezt a kérdést 23 féle módon szabályozzák. Ideje van e téren is az átgondolásnak.
A társadalom és a politika egészen mostanáig úgy gondolta, hogy a városi zöldinfrastruktúra esztétikai és rekreációs kérdés. Ezen változtatni létkérdés immár, nem fog menni ez sem máshogy csak együttműködéssel, partnerségben.