03/09/2026
A Planetárium – a hely, ahol először értünk az égig
Vannak épületek, amelyek egyszerűen csak állnak egy városban. És vannak olyanok, amelyekhez történetek, élmények és generációk emlékei kapcsolódnak. Sokunknak van egy története a Planetáriummal. Gyerekkori kirándulás, az első találkozás a csillagos égbolttal, egy lenyűgöző előadás, egy osztálykirándulás, egy randevú. A kupola alatt egy kicsit mindenki közelebb kerülhetett az univerzumhoz.
És közben maga a Lux László és Tury Endre tervei alapján, 1977-ben készült, a késő modernizmus, a futurisztikus és funkcionális építészet jegyeit viselő épület is különleges. A kupola mint építészeti gesztus szinte magától értetődően kapcsolja össze az épületet azzal, amit bemutat: az égbolttal, a végtelennel, az univerzummal. A belső térben a mennyezet nem lezár, hanem éppen ellenkezőleg: kinyitja a teret egy másik világ felé.
Ezekért is olyan fontos, hogy a Planetárium megújulása ne pusztán egy épület felújítását jelentse. Hanem egy olyan hely újjászületését, amelynek építészeti karaktere, városi szerepe és közösségi emlékezete is van.
Jó lenne újra látni, ahogy gyerekek lépnek be a kapun csillogó szemmel. Jó lenne újra megtölteni élettel a tereket. És jó lenne, ha néhány évtized múlva egy újabb generáció mondhatná: „Én is voltam a Planetáriumban.”
https://www.facebook.com/reel/1384241270348253
