26/01/2026
🏠⚡ NGM állásfoglalás: kell-e VILLAMOS BIZTONSÁGI FELÜLVIZSGÁLAT eladásnál / bérbeadásnál?
Forrás: Villanyszerelő Sopronban (NGM ügyfélszolgálati állásfoglalás képernyőkép)
Sokan kérdezik: ingatlan adásvételnél vagy bérbeadásnál kötelező-e villamos biztonsági felülvizsgálat (VBF)?
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) ügyfélszolgálati állásfoglalása alapján a helyzet elég egyértelmű – és közben baromi tanulságos is.
✅ 1) Bérbeadásnál: alapból a bérbeadó felelőssége
A 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet szerint, ha lakóépületben lévő lakást adsz bérbe, akkor a használatbavétel után a bérbeadó (üzemeltető) köteles gondoskodni róla, hogy a lakásban legyen elvégezve a villamos biztonsági felülvizsgálat, ha nincs 6 éven belüli minősítő irat, mert lakhatási minimum feltétel a biztonságos villany.
👉 Magyarul: bérbeadásnál “6 év” a kulcshatár (ha nincs friss VBF papír, akkor elvileg pótolni kell).
✅ 2) Fontos: a “mentesség” NEM a lakásokra vonatkozik úgy, ahogy sokan hiszik
Az NGM leírja, hogy a rendeletben szereplő bizonyos mentesség csak olyan lakóépületek villamos berendezéseire vonatkozik, amelyek nem minősülnek bérleménynek, és csak az időszakos VBF elvégeztetésének kötelezettsége alól ad mentességet (ha már van egy MEGFELELT MINŐSÍTÉSŰ (első üzempróba utáni VILLAMOS BIZTONSÁGI ellenőrzéssel) biztonságos villany.
👉 Tehát: bérbeadásnál kell. (Nem ajánlott, hanem kell!!!)
✅ 3) Eladásnál: a rendelet nem ír elő “adásvételi kötelező VBF”-et
Az állásfoglalás szerint a 40/2017-es rendelet nem mondja ki, hogy adásvételnél a VBF hiánya automatikusan jogkövetkezményt/szankciót jelentene.
⚠️ De itt jön a lényeg:
✅ 4) Polgári jog: attól még lehet nagy baj, ha nincs rendben
Az NGM külön felhívja a figyelmet arra, hogy adásvételnél a lakhatási minimum feltétel a villamos biztonsági minősítés és alkalmasság, a kellékszavatosság, és az, hogy a vevő mit tudott / mit kellett tudnia, előjöhet vita esetén.
Lehetnek hibás részek, amit a felülvizsgálatnak megfelelően az eladó felelőssége miatt feszültség-mentesíteni szükséges a birtokba adás során.
Vagyis: ha később kiderül, hogy a villany életveszélyes / tűzveszélyes / rejtett hibák vannak, akkor nem az fog megmenteni, hogy “nem volt kötelező”. Komoly pénzt kell visszafizetnie az eladónak a vevő részére.
A 🐎🌲sz meg az esti fény => Innen már kezdődik a Btk. 373, 165........ Ha pedig egy okirat-hamisító csalótól, számmisztikás fiktív óóócsóóó irományt lobogtattok, csak olaj a tűzre. Csalók lettetek ti is. Tettestársak. Egyetemlegesen. Az ingatlanos, az eladó, az ügyvéd, az álfelülvizsgáló, mindenki.
Kedves TV néző gyerekek! Felfogtátok ennek a súlyát?!? Szerintem nem.
🔥 És akkor a szakmai valóság:
A VILLAMOS BIZTONSÁGI FELÜLVIZSGÁLAT nem “papír”, hanem helyszíni, valós, kalibrált, joghatással járó, reprodukálható célműszeres mérések és minősítés a 40/2017. (XII.4.) NGM rendelet és az MSZ HD 60364-6:2017 alapján.
Mérés nélkül csak találgatás van – aztán jön a leégett kötés, PEN kontakt hiba, 110V a PE-n, meg a “nem is értem, hogy történt”.
💡 Ha bérbe adsz: 6 évente legyen rendben a VBF (vagy legyen friss minősítő irat).
💡 Ha eladsz: nem kötelezőnek hívják, hanem önvédelemnek – az eladó és a vevő oldalán is.
Forrás: Villanyszerelő Sopronban (NGM ügyfélszolgálati állásfoglalás képernyőkép)
