Szám-Szaki könyvelőiroda

13/07/2022

KATA-s vállalkozóknak!
NAGYON FONTOS TANÁCSOM A KÖZELJÖVŐRE NÉZVE!
Sziasztok!
1) A törvény még nem jelent meg.
2) Ha megjelenik, simán lazíthatnak rajta a társadalmi felháborodás miatt. Már a BKIK is enyhitést, újragondolást, a B2B szektort kiszolgálóknak új egyszerűsített adónemet javasol. Ráadásul, a Kormány is veregethetné a vállát, hogy "lám, mennyire jó fejek vagyunk, engedtünk a népnek..." Azonkívül az Alkotmánybíróság is visszadobhatja vagy a Köztársasági elnök nem írja alá a törvényt (oké, utóbbi kettőnek kicsi az esélye).
3) Ha vki most vált adónemet átalányadózásra, akkor 2 évig átalányadósnak kell lennie.
4) Ha a katás bt tao-ra akar átállni, kötelező a könyvvizsgálat, ami baromi drága.
5) Ha a 2-es pont bekövetkezik, felesleges volt kapkodni a 3-as és 4-es pontok szerint.
6) EZÉRT MINDENKINEK AZT JAVASLOM, HOGY MOST CSAK KEZDJEN EL SZÁMOLGATNI, ADÓSZAKÉRTŐVEL, KÖNYVELŐVEL KONZULTÁLNI, DE BÁRMILYEN VÁLTÁST CSAK A LEGUTOLSÓ NAPON JELENTSEN(EK) BE A NAVNAK! CSAK SEMMI KAPKODÁS.

31/12/2021

Minden kedves ügyfelemnek egészségben és szeretetben gazdag Új Évet kívánok!

29/06/2020

A katázás szigorítása ellen gyűjt aláírásokat a könyvelői egyesület



2020.06.27.,

A katázás szigorítási szándéka azért állhatott elő, mert sajnos a kormány nem értette meg, hogy a munkaviszony és a vállalkozási/megbízási jogviszony jelenleg nem választható szét – írja az Országos Sajtóirodához küldött közleményében a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE). Hozzátéve: „eljött az ideje, hogy erről Magyarországon részletes jogszabályi definíció készüljön, amire eddig se a Nemzetgazdasági Minisztérium, se a Pénzügyminisztérium nem volt hajlandó, az erre vonatkozó megkereséseink ellenére sem”.

A COVID-19 járvány alatt kiderült, hogy még több olyan munkakör van, aminek az ellátásához nincs szükség a - fiatalok körében amúgy is elavultnak tartott - munkaviszonyra. A 3 millió forintos határral és a többes katázás betiltásával a kormány ellehetetlenítené azokat is, akik soha sem álltak munkaviszonyban, viszont természetszerűleg nagyobb megrendelőket, ügyfeleket szolgálnak ki.

A témának a brutális adójogi szankcionálása, fűnyíró elven működő büntetőadóval való kísérése súlyos hiba! – szögezi le a közlemény.

Ha a javaslat így marad, az a fehérítő intézkedések terén visszalépésként értékelhető, aminek következtében - főleg a fiatalok körében - fokozódhat az elvándorlás, miközben a számlágyárakat ismét „helyzetbe hozza” a kormány.

Ezért az MKOE kér minden érintettet, hogy az igazságos és méltányos szabályozás elérése érdekében írja alá ezt a petíciót: https://www.peticiok.com/peticio_a_kata_szabalyainak_modositasa_ellen
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

A kisadózás szabályainak módosítását nem támogatom.

23/03/2020

A gazdasági védekezéssel kapcsolatban új döntések születtek: 2020.03.23. (Orbán Viktor)

további 81 480 kisvállalkozónak adnak június 30-ig adómentességet a KATA adófizetési kötelezettség alól. A mentességi körbe tartozik a fodrászat, a szépségápolás, a festés, üvegezés, villanyszerelés, az egyéb humán-egészségügyi ellátás, az előadó-művészet, a víz-, gáz-, fűtésszerelés, az épületasztalosság, a járóbeteg-ellátás, a padló- és falburkolás, a testedzési szolgáltatás és egyéb sporttevékenység, valamint az idősek és fogyatékossággal élők ellátása.
A március 1. előtt keletkezett KATA-adótartozásokra haladékot adnak,
a turizmushoz és a vendéglátáshoz hasonlóan mentességet kapnak a médiaszolgáltatók kieső reklámbevételeik miatt. (A másik két szektor korábban járulékmentességet kapott.)
A kilakoltatásokat, lefoglalásokat felfüggesztik,
az adóvégrehajtásokat is felfüggesztik a veszélyhelyzet lejártáig,
illetve a veszélyhelyzet alatt a gyes, gyed jogosultságokat meghosszabbítják.

Az előttünk álló időszak nehéz lesz, ami mindenkitől személyes erőfeszítéseket kíván. Minél többen működünk együtt, annál több ember életét menthetjük meg, hangsúlyozta a miniszterelnök.

23/03/2020

Koronavírus: munkajog
A fizetés nélküli szabadság veszélyei, előnyei: így érdemes kivenni

Czeglédi Bernadett munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

2020.03.20.

Sokakban felmerül a kérdés, milyen munkajogi lehetőségeik vannak a munkavállalóknak koronavírus idején, ha maguk nem betegek, nincsenek kötelező karantén alatt sem – tehát táppénzre nem jogosultak –, viszont a gyermekükkel a bölcsődei, óvodai, iskolai bezárások miatt otthon kell lenniük. Ha a home office nem megoldás a munkakör vagy egyéb okok miatt, a szabadsággal, illetve fizetés nélküli szabadsággal lehet operálni, megfelelő munkavállalói és munkáltatói együttműködés mellett. Cikkünkben számba vesszük, mire kell figyelni a fizetés nélküli szabadság kivételénél, az milyen hátrányokkal jár a munkavállaló számára.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 128–133. paragrafusai rendelkeznek a fizetés nélküli szabadság szabályairól. A 130. paragrafus értelmében a munkavállalónak gyermeke személyes gondozása érdekében – a 128. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakon túl – fizetés nélküli szabadság jár a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának tartama alatt. Azt jellemzően sokan tudják, hogy a gyermek 3 éves koráig jogosult a szülő otthon maradni a gyermekével – ellátások oldaláról nézve ez a gyed és a gyes időszaka (csed pedig a szülési szabadság). Amennyiben a 3 éves kort már meghaladta a gyermek, a gyermek gondozása céljából szintén lehetősége van a szülőnek, hogy fizetés nélküli szabadságra menjen. A jelenlegi helyzet pedig, vagyis, hogy a gyermekeknek otthon kell lenniük, személyes gondozást jelent.

Ha a munkaviszony megszűnik, akkor az érintett munkavállaló passzív jogon további 45 napig biztosított. Ez viszont nem érvényes fizetés nélküli szabadság esetén.

A fizetés nélküli szabadság hátránya, hogy nem jár erre az időszakra bérezés, tehát nincs jövedelme a munkavállalónak, valamint hogy ez idő alatt a biztosítása is szünetel. Ez esetben orvosi ellátásra sem lenne jogosult. Azonban fontos tudni, hogy a fizetés nélküli szabadság első napjától kezdve a munkavállalónak fizetnie kell maga után az egészségügyi szolgáltatói járulékot. Ennek összege 2020-ban havi 7710, napi szinten 257 forint. Ha rendelkezik ügyfélkapuval a munkavállaló, akkor a 20T1011 elnevezésű nyomtatványon elektronikusan be tudja jelenteni státuszának változását változását az ÁNYK programon keresztül. A keretprogram a NAV oldalán könnyen letölthető, ügyfélkapun beküldhető a nyomtatvány. Az összeg utalására a szükséges bankszámlaszám a NAV oldalán megtalálható.

Munkaviszony folytonossága

A fizetés nélküli szabadság alatti biztosítás szünetelése hatással lehet a munkaviszony folyamatosságára. Amennyiben a fizetés nélküli szabadság kezdete és vége között több mint 30 napos megszakítás történik, akkor a munkaviszony már nem folyamatos. Ez azért nagyon fontos, mert a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások (vagyis a táppénz, a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj) alapjának mértékét befolyásolja jelentősen. Amennyiben várandós kismamaként tervezi valaki fizetés nélküli szabadság kivételét, akkor tudnia kell, hogy ez az időszak kieső időnek számít, vagyis nem számít bele a gyermek születését megelőző 2 évben szükséges legalább 365 napba, valamint az összeg megállapításánál csak a fizetés nélküli szabadság végéig mehetnek vissza (30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság esetén), tehát az előtte lévő időszakban esetlegesen releváns jövedelem ebben az esetben nem számít majd bele az ellátás alapjába.

A későbbi esetleges táppénz összegét is nagyon negatívan befolyásolhatja a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság igénybevétele. Ha az irányadó időszak egy része a folyamatos munkaviszony megszakítása előtti időre is esik, akkor az ebben az időszakban, tehát a megszakítás előtti időben kapott jövedelem nem számít a táppénz alapjába. Ha az igénylő, a táppénzjogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva rendelkezik 180/120 naptári napi jövedelemmel, akkor a táppénz alapját, ezen 180/120 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A 120 napos szabályt akkor lehet alkalmazni, ha van az ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőzően legalább 180 nap folyamatos – Tbj. 5. paragrafusa szerinti – biztosítási jogviszonya az igénylőnek.

Ha az 1. és 2. pontban meghatározottak szerint nem lehet a táppénz alapját megállapítani (tehát nincs sem 180, sem 120 napja az igénylőnek a táppénzjogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva), vizsgálni kell, hogy az igénylő rendelkezik-e a jogosultság kezdő napját megelőzően – a Tbj. 5. paragrafusa szerinti – 180 nap folyamatos biztosítási idővel. Ha igen, akkor a táppénz alapját az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 napnyi – tényleges jövedelem, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem figyelembevételével kell megállapítani. Ha viszont nem, akkor a táppénzt a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell kiszámítani, kivéve, ha a táppénzre való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 naptári napi – tényleges jövedelme, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme a minimálbérnél kevesebb.

Ez esetben a tényleges vagy a szerződés szerinti jövedelem alapján kell a táppénz alapját megállapítani. Tehát könnyen előfordulhat, hogy akinek megszakad a munkaviszonya folyamatossága, és az utána következő félévben táppénzre kényszerül menni, akkor a minimálbér lesz a táppénze alapja, akkor is, ha sokkal magasabb jövedelemmel rendelkezik.

Mire érdemes tehát figyelni? Hogyan célszerű kivenni a fizetés nélküli szabadságot?

Először is, remélve, hogy a munkáltató is partner, és figyelembe veszi a munkavállaló igényeit a nehéz időkben, érdemes átbeszélni a lehetőségeket a munkáltatóval. Ha a fizetés nélküli szabadság a megoldás, akkor arra úgy kerüljön sor, hogy egyszerre maximum 30 nap fizetés nélküli szabadságra menjen a munkavállaló, majd fizetett szabadsággal folytassa a távollétet, és a kettőt váltogatva maradjon otthon, amíg szükséges a távollét.

Arra érdemes tehát figyelni, hogy a fizetés nélküli szabadság hossza ne haladja meg a 30 napot, vagyis ne szakadjon meg a folyamatossága a jogviszonynak. A szabadságok nagy részével a munkáltató rendelkezik (7 nappal a munkavállaló), így mindenképpen közös megegyezésre kell jutniuk a feleknek a fizetett szabadságok kivételének kérdésében. Mivel azonban párnapos szabadság kisebb költségteher a munkáltatónak, így érdemes együttműködni a munkavállalóval, hogy a helyzet javulása után a munkaviszony is tudjon folytatódni, mindkét fél megelégedésére.

Ez nyilván hosszú távon (több hónapos bérkieséssel) nem megoldás, de 1-2 hónapra sokaknak lehet mentőöv. A fizetés nélküli szabadság kivételénél fontos még tudni, hogy 15 nappal előre kell jelezni a munkáltató felé az igényt, majd a visszatérést 30 nappal előre kell jelezni jogszabály szerint. Jelen helyzetben ehhez is érdemes mindkét félnek rugalmasan hozzáállnia.

Még egy fontos tudnivaló kiemelendő a folyamatos jogviszony megszakadása kapcsán. Ha az elkövetkezendő időszakban tervezi esetleg valaki a babaváró hitel felvételét, akkor figyelembe kell vennie, hogy ahhoz is szükséges (legalább a házastársak egyikénél) a folyamatos jogviszony megléte. Tehát 30 napon túli megszakítás a kölcsön felvételét is veszélyeztetheti.

23/03/2020

Pandémiás vészforgatókönyv munkavállalóknak

2020.03.19.,

A koronavírus-fertőzés következtében felmerülő gazdasági problémák számos munkáltatót arra ösztönöznek, hogy csökkentsék költségeiket, így munkaviszonyokat szüntetnek meg, átszerveznek, illetve a munkaszerződések feltételeinek újratárgyalását kezdeményezik. Érdemes áttekinteni, hogy kinek mihez van joga.

A munkaszerződés kizárólag közös megegyezéssel módosítható

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 58. §-a alapján a felek a munkaszerződést közös megegyezéssel, írásban módosíthatják. Ebből következően a munkáltató egyoldalúan sem a munkakört, sem a munkabért, sem pedig a napi munkaidőt nem módosíthatja. Amennyiben mégis ilyen igénnyel lépne fel, ehhez a munkavállaló beleegyezése is szükséges.

Fontos azonban rámutatni arra, hogy amennyiben a munkavállaló a beleegyezését megtagadja, a munkáltató a működését átszervezheti, s ennek következtében a munkavállaló munkaviszonyát felmondással megszüntetheti. Ez világjárvány esetén feltehetőleg nem is minősül jogellenesnek, hiszen a járvány valamennyi vállalkozás életét alapvetően érinti.
A koronavírus kapcsán megjelent egyéb cikkeinket itt olvashatja el.

A munkavállaló nem írható ki másnaptól szabadságra

A szabadságot az Mt. 122. §-a alapján – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki. A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell.

Látható, hogy a munka és a magánélet összhangjának biztosítása céljából a törvény nem teszi lehetővé a prompt szabadságkiadásokat. Ezzel együtt érdemes a munkavállalónak azt is végiggondolnia, hogy a szabadság legalább a távollét fizetett formája.

Az sem kizárt, hogy a munkáltató a hatályos szabályok alapján bérfizetési kötelezettség nélkül tartsa otthon a munkavállalókat, hiszen erre vis major esetén a törvény lehetőséget biztosít. Érdemes tehát közösen gondolkodni a munkáltatóval.

Keresőképtelen, illetve kismama státuszban a munkaviszony nem szüntethető meg

Alapvető szabály, hogy a munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind pedig a munkáltató felmondással megszüntetheti. A munkáltató cselekvési szabadsága azonban bizonyos esetekben törvény által korlátozott. A munkáltató ugyanis felmondással érvényesen nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a várandósság, a szülési szabadság, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, valamint a nő emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt. A felmondási tilalomba ütköző felmondás jogellenesnek minősül.

Bizonyos esetekben a munkáltató a felmondását ugyan közölheti, ám a felmondási idő fog később elkezdődni. A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő legkorábban a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség, illetve a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság lejártát követően kezdődik el.

Működési ok miatti felmondás esetén végkielégítés is jár

Amennyiben a munkáltató a munkaviszonyt felmondással megszünteti, a munkavállaló végkielégítésre válhat jogosulttá. A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a felmondás közlésének időpontjában legalább 3 év időtartamban fennálljon.

A végkielégítés mértéke a munkavállaló egytől hathavi távolléti díjának megfelelő összeg. Amennyiben pedig a munkaviszony megszüntetésére védett korban, az öregségi nyugdíjkorhatár elérését megelőző 5 éven belül kerül sor, a végkielégítés mértéke egytől háromhavi távolléti díjjal emelkedik.

23/03/2020

Koronavírus-járvány: kisokos munkáltatóknak, munkavállalóknak



A koronavírus járvány következtében feje tetejére állt mind a munkavállalók, mind pedig a munkáltatók élete. Nézzük meg, hogy milyen potenciális veszélyforrások leselkednek a felekre, és azokra milyen jogi megoldások találhatóak!

Amikor bezárják az óvodákat, bölcsődéket

Előállt az a helyzet, hogy járványügyi szempontból a közösségi terjedés korlátozására tekintettel be kell zárni az iskolákat (óvodákat és bölcsődéket), mely intézkedésekre számos környező országban már sor került. Nézzük mit tehet ilyenkor a munkavállaló, mire jogosult, valamint köteles, illetve mit köteles a munkáltató tűrni! Először is a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 55. § (1) bekezdése nevesíti mindazon eseteket, amikor a munkavállaló a munkavégzési kötelezettsége alól mentesülhet. A (j) pont nevesíti azt az esetet, amikor a távollétre a munkavállaló személyi, családi vagy elháríthatatlan okra tekintettel kerül sor. Az óvodák, bölcsődék bezárása vis major jellegére tekintettel ebbe a körbe tartozhat. A probléma ezzel összefüggésben két területen jelentkezik. Az egyik a távollét időtartama, mely hónapokat is jelenthet, a másik kérdés pedig a díjazás problematikája. Az Mt. 146. §-a határozza meg mindazon helyzeteket, amikor a munkavállaló díjazásra jogosult úgy, hogy mindeközben a munkavégzés alól mentesül. Látható, hogy az Mt. 55. § (1) (j) pont nem került itt nevesítésre, azaz ebben az esetben távolléti díj nem jár. Ez egyebekben a munkáltatóval szemben sem lenne méltányos.

Open office mint járványügyi szempont

Egyre több munkáltató alkalmazza az úgynevezett open office munkavégzési módot, mely azt jelenti, hogy a munkavállalók vagy azok egy jelentős része egy légtérben végzi a munkáját. Azon túlmenően, hogy számos tanulmány alátámasztja ennek a munkavégzés hatékonyságára kifejtett negatív hatását, illetve, hogy adatvédelmi szempontból is aggályos, járványügyi vészhelyzetben egyértelmű rizikót jelent. Ilyen esetben tehát a munkáltató munkavédelmi kötelezettsége annak megvizsgálása, hogy a munkavégzés egészséget nem veszélyeztető, biztonságos jellegét miként tartja fenn. Amennyiben pedig erre nem képes, köteles ezt megszüntetni. Open office nélkül is felvetődik azonban a kérdés, hogy a munkavállalók munkahelyi jelenlétét ritkítani kell, így le kell ülni a HR vezetővel vagy egy munkajogi szakértővel, és megoldási javaslatok után kell nézni.

Mit tehet a munkáltató, és mi lesz a le nem dolgozott munkaidővel?

A feleket először is együttműködési kötelezettség terheli. Ebből következően a munkavállaló köteles minden megoldási javaslat vonatkozásában együttműködni. Nem tartható fenn az az álláspont, hogy a járványügyi helyzet következményeit kizárólag a munkáltató köteles viselni.

A legkézenfekvőbb megoldás a felek számára első lépésként az egyenlőtlen munkaidő-beosztás elrendelése, ahol erre ez idáig nem került sor. Ebben az esetben a munkáltató a munkaidőt egy hosszabb időszak alatt, egyenlőtlenül osztja el. A munkaidőkeret hossza alapesetben 4 hónap vagy 16 hét. Kiemelt lehetőség, hogy kollektív szerződés a munkaidőkeret hosszát akár 36 hónapban is meghatározhatja. Ez jelen esetben tényleges segítséget tud nyújtani mindkét félnek, hiszen a munkavállaló rendszeres munkabért kap, a kieső munkaidő pedig a keret időtartamán belül ledolgoztatható. Érdemes így a szakszervezetekkel tárgyalni. Munkaidőkeret alkalmazásával elérhető az, hogy a munkavállalók vasárnap kivételével (bizonyos tevékenység esetén akkor is) kisebb csoportokra szétosztva végezzenek munkát. Ezzel egyidejűleg az egyes munkavállalói csoportoknál a munkaidő kezdése is más-más időpontba kezdődhet.

Amennyiben ez nem oldható meg vagy már működik, abban az esetben alkalmazható a távmunkavégzés is. Fontos, hogy a felek az Mt. 196. §-a alapján a munkaszerződést e tekintetben átmenetileg módosítsák. Ügyeljünk a távmunkavégzés adatvédelmi szempontjaira is! Ennek keretében a munkavállaló a kommunikációra a munkáltató eszközét, valamint a hivatali email címet használja. Ezzel összefüggésben az Mt. azt is kimondja, hogy a feleknek meg kell továbbá állapodniuk a munkavállaló eszközhasználatának ellenőrzéséről, valamint a magánhasználat szabályairól is. Ügyelni kell a laptop, mobileszközök biztonságos használatára, elhelyezésére is. Ne hagyjuk ezeket felügyelet nélkül, illetve mindenképpen védjük jelszóval!

A szabadság/betegszabadság (karantén) jogintézménye járványügyi helyzetben nem fog segítséget nyújtani. Előbbi ugyanis rövid terjedelmű, így a hónapokig eltartó járvány során nem bizonyul elegendőnek. Korlátozott időtartamban azonban alkalmazható. Utóbbi pedig csupán csak abban az esetben vehető igénybe, ha a munkavállaló keresőképtelen vagy gyermeke beteg. Az úgynevezett „karantén” intézménye a jogban nem ismert. Amennyiben a munkavállaló keresőképtelen, abban az esetben a háziorvosa keresőképtelen státuszba veheti. A Nemzeti Népegészségügyi Központ jelenleg hatályos iránymutatása alapján azonban az általános gyanú tünetek nélkül keresőképtelenség megállapítására nem ad okot. Ilyen esetekben a munkáltatónak és a munkavállalónak kell megállapodnia a továbbiakról, hiszen a munkáltatót bérfizetési kötelezettség, a munkavállalót pedig rendelkezésre állási kötelezettség terheli. Fizetés nélküli szabadság természetesen bármikor kérhető.

30/01/2020

VEGYE IGÉNYBE A SZEMÉLYI ADÓKEDVEZMÉNYT, MAJD
' 100 ezer forintot SPÓROLHAT!

Bővült azoknak a betegségeknek a köre, amelyek miatt igénybe vehető a személyi adókedvezmény. A súlyosan fogyatékos magánszemélyek idén havonta 8050, éves szinten 96 600 forinttal csökkenthetik az összevont adóalapjuk adóját – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

A személyi kedvezményt az veheti igénybe, aki a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.

Betegségek és igazolásuk

A súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségeket a 335/2009. kormányrendelet határozza meg. A kormányrendelet mellékletében nem szereplő betegségek után nem érvényesíthető az adókedvezmény.

2019. január 1-jétől bővült a kedvezményre jogosító betegségek köre, így az endometriózis, a mellrák, a méhnyakrák, a petefészekrák, valamint a prosztata és hererák betegségek esetén is érvényesíthető az adókedvezmény. A kedvezmény visszamenőlegesen, az 5 éves általános elévülési időn belül is jár, akárcsak a többi betegségnél. Tehát, ha a betegséget az elmúlt években diagnosztizálták, akkor a korábbi évek adóbevallásai önellenőrzéssel módosíthatók.

Az adókedvezmény igénybevételére jogosító, kormányrendeletben szereplő további betegségek közül néhány:

– hallási fogyatékosság
– látási fogyatékosság
– mozgásszervi fogyatékosság
– elzáródást okozó érbetegségek
– súlyos szervi károsodással járó immunbetegségek
– veleszületett enzimopátiák, idetartoznak többek között a laktózérzékenység miatt fellépő betegségek
– emésztőrendszer betegségei, idetartoznak többek között a gluténérzékenység miatt fellépő endokrin- és anyagcsere-betegségek, ezen belül is az I. típusú, és a szövődményekkel járó II. típusú cukorbetegség.

A súlyos fogyatékosság minősítése nem tartozik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe, mivel az nem adójogi, hanem orvosszakmai kérdés – hívja fel a figyelmet az adóhatóság.

Az igénybevétel feltételei

Az adókedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy a magánszemély már az igénybevétel időpontjában rendelkezzen a súlyos fogyatékosság minősítéséről szóló orvosi igazolással, vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra jogosító határozattal.

A fogyatékosság minősítését a háziorvosnál, illetve, az egészségkárosodás jellegétől függően a szakorvosnál lehet kezdeményezni. A 49/2009. EüM-rendelet mellékletében meghatározott igazolást a szakambulancia vagy a kórházi osztály szakorvosa, illetve általuk készített dokumentumok alapján a háziorvos állítja ki.

A fogyatékossági támogatás iránti igényt a fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalának kell benyújtani, míg a rokkantsági járadék megállapítására a lakóhely szerint illetékes általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv jogosult.

Az igazoláson a betegség, illetve fogyatékos állapot kezdő időpontja szerepel, valamint, hogy az állapot végleges minősítésű, vagy a későbbiekben további felülvizsgálatra kötelezett-e a magánszemély. Végleges fogyatékosságról szóló igazolás alapján minden évben érvényesíthető az adókedvezmény.

Az orvosi igazolást nem kell csatolni az adóbevalláshoz, de elévülési időn belül meg kell őrizni, mert az esetleges adóellenőrzéskor ezzel a dokumentummal igazolható a kedvezmény jogos igénybe vétele.

A személyi kedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy a súlyosan fogyatékos magánszemélynek legyen összevont adóalapba tartozó jövedelme, amely után adót kell fizetnie. Ez a feltétel független attól, hogy milyen jogviszony vagy egyéb jogcím alapján, és milyen rendszerességgel szerezte jövedelmét.

Adóköteles jövedelem hiányában a személyi kedvezmény nem érvényesíthető, és arra sincs lehetőség, hogy a valaki emiatt másnak, például szülőnek, házastársnak átadja a kedvezmény igénybe vételének jogát.

Ha a magánszemélynek például munkaviszonya alapján rendszeres jövedelme van, akkor a munkáltatójának adott adóelőleg-nyilatkozat alapján már a fizetendő adóelőlegnél érvényesítheti az adókedvezményt.

További feltétel vonatkozik a külföldi adóügyi illetőségű magánszemélyekre. A kedvezmény Magyarországon történő érvényesítéséhez az is szükséges, hogy a jövedelem legalább 75 százaléka Magyarországon essen adókötelezettség alá. Külföldi adóügyi illetőségű magánszemélyeknek a rájuk vonatkozó kiegészítő nyilatkozatot is ki kell tölteniük a személyi kedvezmény igénybevételéhez.

Utólagos érvényesítés

A személyi kedvezmény utólag, az éves adóbevallásában is érvényesíthető, például ha megbízási szerződés alapján csak néhány alkalommal szerzett jövedelmet valaki az adóévben, és az adóelőlegből a kifizető nem érvényesítette a kedvezményt. A több évre visszamenőleg igénybe vehető kedvezményt az szja-bevallás önellenőrzésével lehet érvényesíteni.

Ha az adóév, esetleg több adóév elteltével utólag állapítják meg a kedvezményre való jogosultságot, akkor az igazoláson szereplő kezdő naptól az adókedvezmény az 5 éves elévülési időn belül, visszamenőleg, az éves adóbevallás(ok) önellenőrzésével érvényesíthető.

Ha a magánszemély által tett nyilatkozat adattartalma változna, akkor újra nyilatkozni kell. Ha valaki jogalap nélkül veszi igénybe a kedvezményt, és az adóbevallás szerint ez tízezer forintot meghaladó befizetési különbözetet jelent, akkor az adóhiányon kívül a befizetési különbözet 12 százalékát különbözeti bírságként meg kell fizetni.

A kedvezmény összege

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. 40. paragrafusa szerint az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás, határozat alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg. Idén ez évi 96 600 forint, azaz havi 8050 forint.

Százezreket érint

A személyi kedvezményt igénybevevők száma folyamatosan növekszik: míg 2010-ben 69 ezren éltek ezzel a lehetőséggel, 2018-ban 258 ezerre nőtt a számuk – nyilatkozta az MTI-nek Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár.

2019. január 1-je óta már több mint 110 ezren éltek azzal a lehetőséggel, hogy visszamenőlegesen is érvényesíthető a kedvezmény – tájékoztatott az államtitkár. Az érintettek 2013 és 2017 közötti szja-bevallásaikat önellenőrizték, és részükre összességében 6,5 milliárd forintot utalt ki az adóhivatal.

Izer Norbert úgy véli, a lakosság sokkal tudatosabb lett az adóügyeiben. Ezt igazolja a személyi kedvezményre vonatkozó statisztika is, egyebek között az, hogy 2010 óta jelentősen megnőtt a kedvezményt igénybevevők száma, és az is, hogy tavaly több mint 110 ezren visszamenőlegesen kérték vissza az adókedvezményt.

A folyamatos tájékoztatások ellenére mégis lehet több tízezer olyan magánszemély, aki még az éves szja-bevallásában sem veszi igénybe ezt a kedvezményt. A hivatalos statisztikák például átlagosan 10-15 százalékra becsülik a laktózérzékenységben szenvedők arányát az Európai Unió tagállamaiban, és a becslések alapján endometriózisban több mint 100 ezer nő is érintett lehet Magyarországon.

Az államtitkár emlékeztetett, hogy a havi 8050 forint levonását érdemes már az adóelőleg megállapításakor, a munkáltatónál nyilatkozattal kérni, így akár még a januári fizetés is magasabb lehet. A nyilatkozatot időben történő leadásával nemcsak a több fizetés garantált, hanem az is, hogy így elegendő lesz csak átnézni az adóhivatal által készített 2020-ról szóló bevallási tervezetet. Annak ugyanis, aki késve adja le nyilatkozatát, az adóbevallási tervezet adókedvezményre vonatkozó sorait módosítania kell ahhoz, hogy utólag igénybe vehesse az adókedvezményt.

08/01/2020

ÖNFELJELENTÉST FOG ELVÁRNI A NAV!!! (???)

Az adótervezésben közreműködő adótanácsadónak, továbbá a struktúra végrehajtásában részt vevő egyéb közreműködőknek (például könyvelő, pénzügyi tanácsadó) be kell jelenteniük minden olyan határon átnyúló konstrukciót, amely rendelkezik bizonyos adókikerülésre utaló ismertetőjeggyel. Olyan adózási megoldásokat kell bejelenteni, amelyek ugyan nem törvénytelenek, de kihasználják a lehetséges kiskapukat az adóoptimalizálás érdekében. Először 2020. július 31-én kell bejelenteni a július 1-jétől megvalósított struktúrákat, majd 2020. augusztus 31-ig kell bejelentést tenni azokról a határon átnyúló konstrukciókról, amelyeket 2018. június 25. és 2020. július 1. között kezdtek el végrehajtani.

08/01/2020

Év elején nem, ám jövőre év közben változhat a KATA szabályozása

Nagy port vert fel az elmúlt napokban az a – pénzügyminisztériumi osztályvezetőnek tulajdonított – ötlet, miszerint annyira megszigorítanák a kisadózók tételes adójának (kata) szabályait, hogy az sokakat eltántoríthat az egyszerű adózást és alacsony adót kínáló tehertől. A pénzügyminisztérium és a Miniszterelnökséget vezető miniszter mai szavai azonban arra utalnak, ilyen év elején nem lesz, amit akar a kormány, azt a kedden benyújtott adócsomagba beletette, márpedig abban nagy változtatás nincsen.

De sok múlhat azon, hogy Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke hogyan vélekedik a katáról, ugyanis elbeszélget vele Varga Mihály pénzügyminiszter – derül ki az mfor.hu cikkéből. A kamarának vannak javaslatai, és Parragh korábban többször említette, hogy nagyon alacsony nyugdíja lesz azoknak, akik a havi 50 ezer forintos katát fizetik, érdemes lenne a magasabb nyugdíjváromány reményében emelni a havi adót 75 ezer forintra. De ez csak egy ötlet.

Most az tűnik valószínűnek a miniszterek szavai alapján, hogy jövőre év közben viszont változhatnak a feltételek. Az mfor azt írja:

Ha januártól nem is, de a jövő év közben lesznek változások – derült ki azonban érdeklődésünkre. A miniszter szerint az ehhez szükséges módosítást a jövő év első felében tárgyalja majd a parlament.