07/07/2022
Az Adótörvénykönyv tervezett módosításai
1. Profit és osztalékadó
Ki szeretnék terjeszteni a beruházások után nyújtott adókedvezményt olyan eszközökre, mely a technológiai fejlesztést, termelési kapacitásnövelést, valamint a meglévő állomány modernizálását hivatott szolgáni.
A jelenlegi 5 százalékról 8 százalékra tervezik emelni az osztalék után fizetendő adót.
2. Mikroválallkozások adózása
A jelenlegi 1 millió euróról 500 ezer euróra tervezik csökkenteni az előző évi jövedelemküszöböt; feltételként szabnák meg, hogy a mikrovállalkozásoknak legyen legalább egy alkalmazottjuk, és így megszűnik a 3 százalékos adókulcs, marad az 1 %. Amennyiben nem teljesülnek ezen feltételek, profitadóra kell áttérni. Feltétel, hogy legtöbb 3 mikrojövedelmi adót fizető cége lehet ugyanannak a tulajdonosnak (min. 25%-os részesedés esetén). Ha egy cég tanácsadásból/ menedzsmentből származó jövedelme eléri az összbevétel 20%-át, profitadó fizető kell legyen már attól a negyedévtől kezdve, amelyben elérte ezt az arányt. Eltörlik azt a lehetőséget, hogy amely cégek törzstőkéje legalább 45.000 lej és legalább 2 alkalmazottal rendelkeznek, kérhették, hogy profitadó fizetők legyenek.
3. Jövedelmi adó és járulékok
A tervezet szerint módosulnak az építőiparban, valamint a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban dolgozók adókedvezményei: csak az egyéni munkaszerződés alapján javadalmazott személyekre vonatkoznak a kedvezmények (ez 01.01.23-tól lépik érvénybe) és a jelenlegi 30 ezer lejről 10 ezer lejre csökken a felső határ, ameddig jár az adókedvezmény (01.08.2022-től lépik érvénybe). Változtatták a feltételrendszerben szereplő nettó árbevétel (Cifra de afaceri) számítási módját olyan értelemben, hogy csak a folyó év árbevételét fogják figyelembe venni. Ez a rendelkezés a jogszabály Hivatalos Közlönyben való megjelenése után három nappal lépik érvénybe.
Eltörlik a szezonális tevékenységre vonatkozó kedvezményt, mely szerint azon alkalmazottak, melyekre vonatkozott az ágazatspecifikus adó és meghatározott időre voltak felvéve (egy évre), mentesülve voltak a fizetésből származó jövedelemadótól.
3.1. Független tevékenységekből származó jövedelmi adó
Azon adóalany, melynek jövedelme norma alapján van meghatározva és amely előző év folyamán 25.000 eurónál nagyobb bruttó jövedelmet valósított meg, következő évtől reáladózó lesz. Itt a plafont 100.000 euróról csökkentették.
3.2. Fizetések utáni adó
Bevezetnek egy újabb megszorítást, mely szerint, a mobilitási záradék alapján fizetett delegációpénz, a saját alkalmazottaknak juttatott élelmiszer és szállástámogatás, turisztikai szolgáltatás megtérítése, a magánnyugdíjpénztárhoz való (max.) 400 eurós hozzájárulás, a (max) 400 eurós egészségügyi magánbiztosítás, valamint a távmunkára adott 400 lejes juttatásból származó adómentes jövedelem, melynek a kumulált értéke meghaladja az alapfizetés 33 %-át, adózandó.
Változik az adómentes plafon a fizetésből származó jövedelemadó esetén: ez egy táblázat alapján számolódik ki, ahol figyelembe veszik a bruttó bért (minimálbér + 2000 lej max. szintjéig) és az eltartott személyek számát (0 és 4 között)- ahol az eltartott személy jövedelme nem haladhatja meg a minimálbér 20 %-át. További kedvezmények a fent említett alapkedvezmények mellett: a 26 év alatti fiatalok esetében az előbb említett plafon alatti jövedelmekre (min.bér+max.2000lej) további plusz 15 százalék (minimálbérre számolva) kedvezmény jár, illetve 100 lej minden kiskorú gyermek esetén, aki valamilyen tanintézménybe jár.
3.3. Szerencsejátékból származó jövedelem adója
A szerencsejáték-adó esetében a 3000 lejig terjedő nyereményt 10 százalékkal, a 3000 és 10 000 lej közötti nyereményt 20 százalékkal, a 10 000 lej felettit pedig 40 százalékkal adóztatnák meg. Ez eddig 1 és 25% között volt, magasabb plafonokkal (az adómentes 66.750 lejes plafont lecsökkentették 600 lejre).
3.4. A bérbeadásból származó jövedelmek adózása
Jelenleg a bérbeadott ingatlannal kapcsolatosan a tulajdonos az éves bevétel 40%-át el tudja számolni kiadásként. Jövőtől a teljes összegre meg kell fizetni a 10%-os személyi jövedelemadót, azaz nem lehet levonni a fent említett 40%-ot. A bérbeadási szerződéseket jövőtől be kell iktatni az adóhatóságnál.
3.5. A magántulajdonból értékesített ingatlan utáni jövedelemadó
Jelenleg, ha egy személy elad egy ingatlant, csak akkor kell adót fizessen, ha ennek értéke meghaladja a 450.000 lejt. 2023. január elsejétől eltörlik az adómentességet és 1%-ot kell fizetni a teljes értékre, ha az ingatlan a tulajdonosnak már legalább 3 éve van a tulajdonában és 3%-ot, ha ennél kevesebb ideje birtokolja.
3.6. Társadalombiztosítási járulék
Itt is bevezetik azt a plafont, melyet a jövedelemadó esetén is láttunk, azaz bizonyos adómentes jövedelmek esetén, amennyiben ez az érték összesítve meghaladja az alapfizetés 33 %-át, járulékköteles lesz.
Újra bevezetik, hogy a részmunkaidős munkaszerződések esetében, amennyiben ez a minimálbér szintje alatt van, ne a megvalósított jövedelem, hanem a minimálbér után számolják a járulékokat. Néhány kivétel lesz: 26 év alatti tanulók, fogyatékosok, nyugdíjasok és a több részmunkaidős szerződéssel rendelkezők, akiknek az ebből származó összesített jövedelmük meghaladja a minimálbért.
3.7. Egészségbiztosítási járulék
Jelenleg ha a jövedelem éves értéke bármennyivel meghaladja a 12 minimálbért, akkor az egyén a 12 minimálbér után számolt járulék megfizetésére kötelezett, ha nem haladja meg, akkor nem kell fizetni.
2023. január elsejétől azok, akiknek a jövedeleme (osztalékból, egyéni vállalkozásból, bérbeadásból, szellemi tulajdonból származó jövedelmek összesített értéke) 6 és 12 minimálbér között van, akkor a 6 hónap minimálbérre kell fizetni 10%-ot (az érvényes járulék mértéke), ha 12 és 24 minimálbér között, akkor a 12 hónap minimálbérének értékére kell fizetni, illetve ha meghaladja a 24 havi minimálbért, akkor 24 hónap minimálbérének értékére kell fizetni az egészségbiztosítási járulékot.
4. Áfa
2023. január elsejétől 9-ről 19 százalékosra nő a cukros, édesített italok áfakulcsa.
Az éttermek, catering- és szállodai szolgáltatások áfakulcsa a jelenlegi 5 százalékról 9 százalékra nő.
2029. december 31-ig 5 százalékos lesz a tűzifa áfája, illetve 2032 január 1-ig 9 százalékos marad a műtrágya és rovarírtó szerek áfakulcsa
Magánszemélyeknek történő ingatlan eladásának esetében 600.000 lejben határoznák meg azt az értéket, ameddig a 5 százalékos áfakulcsot lehet alkalmazni (egyszeri alkalommal, legtöbb 120 négyzetméteres lakás esetén).
5. Jövedéki adó
A dohányipari termékek és a szeszes italok jövedéki adóját már idén augusztus elsejétől megemelnék - a cigaretta esetében 563,97 leiről (/1.000 cigaretta) 594,97 lejre (/1.000 cigaretta).
6. Helyi adók és illetékek
Jelenleg érvényben lévő Adótörvénykönyv különbséget tesz egy magánszemély és jogi személyiségű entitás tulajdonában lévő ingatlan használata, illetve rendeltetése vonatkozásában. Ez azt jelenti például, hogy amennyiben egy lakás célú ingatlanban gazdasági tevékenység is zajlik, akkor nem ugyanolyan szintű adót kell fizetni, ha a tulajdonos magán- vagy jogi személy (magánszemély 0,08-0,2%, jogi személy 0,2-1,3%). Ezt a gyakorlatot fogják megszüntetni: a lakásjellegű épületadó 0,1-0,2% lesz (függetlenül a tulajdonos milyenségétől) és a gazdasági célú ingatlan esetén 1-1,3%.
További változás, hogy az adózandó érték megállapításánál a közjegyzők értékorientációs jegyzékét fogják figyelembe venni.
7. Egyéb rendelkezések
7.1. Ágazatspecifikus adó
A tervezet szerint augusztus 1-jétől megszűnik a vendéglátóipari cégekre kivetett ágazatspecifikus adó, melyet a 170/2016-os törvény szabályoz. Ebben az esetben át kell térni a mikróadózásra és/vagy a profitadóra (azon jövedelmek esetében, melyek nem a specifikus tevékenységi kódok szerint valósultak meg)
7.2. Kártyaleolvasó
A kisüzletek számára is kötelezővé válik a kártyaleolvasó (POS) használata a jelenlegi 50.000 eurós kötelezettségi határról 10.000 euróra való lecsökkentés által. Ez az érték az éves nettó árbevételt (cifra de afaceri) jelenti és 01.01.2023-tól lépne érvénybe.
