Élet egyeteme

06/11/2026

Soldaten
18 órája, bejegyzés megtekintése2026. november 5., csütörtök, 19:491͏8͏ ͏ó͏.͏
·
Polen setzt Grenzkontrollen zu Deutschland und Litauen fort

Polen hat die Grenzkontrollen zu Deutschland und Litauen verlängert. Ziel der Maßnahmen ist es, unerlaubte Grenzübertritte zu verhindern und die öffentliche Sicherheit zu gewährleisten.

Die Kontrollen wurden am 7. Juli 2025 eingeführt und gelten nach einer erneuten Verlängerung bis zum 30. März 2027.

Neben dem polnischen Grenzschutz sind auch Polizeikräfte und Angehörige der Streitkräfte im Einsatz. Die Soldaten unterstützen die zuständigen Behörden bei der Überwachung und Sicherung der Grenzabschnitte.

Nach Angaben der polnischen Regierung sollen die Maßnahmen insbesondere dazu beitragen, irreguläre Migration und grenzüberschreitende Schleuserkriminalität einzudämmen.

Die Grenzen bleiben grundsätzlich passierbar. Reisende müssen jedoch mit Kontrollen ihrer Ausweisdokumente und gegebenenfalls ihrer Fahrzeuge rechnen.

Die Maßnahmen sind Teil der polnischen Sicherheits- und Migrationspolitik. Ihre Auswirkungen auf den grenzüberschreitenden Verkehr sowie ihre Verhältnismäßigkeit bleiben wichtige Aspekte der europäischen Diskussion über Grenzsicherung.

Grundlage: Angaben des polnischen Innenministeriums vom 1. Oktober 2026 sowie Berichterstattung des NDR. Portal

06/11/2026

06/11/2026

06/11/2026

A Kárpát-medencét sújtó rendkívüli aszály és a klímaváltozás korában a hagyományos kutyás legeltetés messze túlmutat a hústermelésen. A regeneratív legelőgazdálkodás képes javítani a talaj vízmegtartó képességét és megakadályozni a földek teljes kiszáradását – ebben a folyamatban pedig a pásztorkutyák munkája pótolhatatlan ökológiai szerepet tölt be.

Miközben a társadalom kutyákhoz való viszonya az elmúlt évtizedekben nagyrészt a kedvtelésből tartott kedvencekre szűkült, a munkafeladatot ellátó ebek szerepe háttérbe szorult. A We love Dogz elemzése rámutat, hogy miközben a vadászat és a vadvédelem összefüggései közismertek, a kutyás pásztorkodás elengedhetetlen természetvédelmi funkciójáról jóval kevesebb szó esik.

A Kárpát-medencében tapasztalható drasztikus klímaváltozás és aszály idején szembetűnő a különbség a különböző területek között. Míg Erdélyben sok helyen térdig ér a növényzet, és sűrűn látni legeltetett állatokat, addig Magyarország 84 vízhiányos körzetéből 66 esetben a hármas határérték felett van az aszályindex. A Vízügyi Igazgatóság szakemberei az ország területének 74 százalékán végeznek rendkívüli fokozatú védekezést.

A megoldás egyik kulcsa a talaj vízmegtartó képességének növelése, amelyre a regeneratív legelőgazdálkodás kifejezetten alkalmas. Ebben a folyamatban a pásztorkutyák az ember „meghosszabbított karjaként” működnek, mert nélkülük a pásztor csak rendkívül nehézkesen tudná a kívánt módon mozgatni az állatokat.

Így dolgoznak a patások és a kutyák a legelőkért
A hagyományos, generációról generációra öröklött tudás − amit ma regeneratív legeltetésnek nevezünk − a gyepek hosszú távú épségét szolgálja. A váltott, szakaszos legeltetés során az állatok patái a lehullott növényi maradványokat, magvakat és a tápanyagban gazdag ürüléket a talajba dolgozzák.

A Better Ergonomic Chair for Work and Recline
LiberNovo
LiberNovo
·
Szponzorált
A Better Ergonomic Chair for Work and Recline
A letaposott növényzet természetes mulcsként csökkenti a párolgást, véd a napsütéstől, és mélyebb gyökerezésre ösztönzi a növényeket. Nem véletlen, hogy az ENSZ 2026-ot a legelők és pásztorok nemzetközi évének nyilvánította.

A különböző állatfajok eltérő módon alakítják a környezetüket:

Szarvasmarha: Nyelvvel tépi a füvet, nagy mennyiséget fogyaszt.
Juh: A talajhoz közel rág, válogatósabb, ezért a nyájat gyakrabban kell mozgatni − ehhez elengedhetetlen a jó terelőkutya.
Kecske: Cserjéseket, erdős területeket is tisztít, képes az invazív növényeket kordában tartani.
Egy, a Magyar Biológiai Társaság által készített 2016-os tanulmányban egy gulyás így foglalta össze a szakaszos legeltetés lényegét:

Mikor mán láttam, hogy nem úgy legel a jószág rajta, unja, akkor fogtam magam, átmentem a másik területre. És mindig igyekeztem váltogatni a legelőket. Körbelegeltettük a szílit, aztán a közepit végigjárattuk, utána megterítettünk, oszt ott legelt, ahun akart, de előtte meg szakaszosan legeltettünk. Beosztottuk ezzel a szakaszos legeltetéssel.

A pásztor feladata jóval összetettebb az állatok őrzésénél: folyamatosan monitorozza a legelőt, a vadállományt és a jószág állapotát, támogatva a növénytársulások fejlődését. Ennek ellenére a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR) a pásztorságot csupán szakképzettséget nem igénylő „egyszerű mezőgazdasági foglalkozásként” tartja számon, így hivatalosan jelenleg nincs is külön szakmakódja.

Pásztorkutya a juhokkal
Pásztorkutya a juhokkal
© Fotó Edwin Remsberg/VW Pics / Getty Images Hungary
A vándorló legeltetéssel foglalkozók száma az 1920-as évekbeli több százezer fős létszámról 1970-re mintegy 20 ezerre, napjainkra pedig alig ezer főre csökkent. A téeszesítés, a tulajdonviszonyok átalakulása és a kárpótlási rendszer nehézségei ellenére a fennmaradt tudásra most nagyobb szükség lenne a klímaváltozás elleni küzdelemben, mint bármikor korábban.

A bélflóra kiegészítése - OMNi-BiOTiC® Active - Hosszú élet
shop.omni-biotic.com
shop.omni-biotic.com
·
Szponzorált
A bélflóra kiegészítése - OMNi-BiOTiC® Active - Hosszú élet
„A jó kutyát fékezni kell, nem noszogatni”
A jó terelőkutya nem folyamatosan kergeti az állatokat, hanem elteríti őket a kijelölt területen, és szükség esetén gyorsan reagál. A munkakutyákat tartó pásztorok a küllemi standardok helyett a hasznosíthatóságot helyezik előtérbe. Így élnek tovább a fajtásítatlan állományok − mint a sinka vagy a májzli − a jól ismert puli, pumi és mudi mellett.

Egy, az 1970-es évek óta dolgozó dunántúli gazda így jellemezte az ideális munkakutyát:

Az a jó kutya, amelyiket eleinte mindig fékezni kell. Akit mindig tologatni kell, az nem olyan jó kutya. Akire mindig rá kell szólni, hogy várjon, mert mindig dolgozna – nem baj, ha 40 fok meleg van, vagy mínusz 20 fok hideg, őneki menni kell.

Egy bogyiszlói pásztor pedig a kutya által nyújtott hatékonyságot világította meg:

1200 birkám volt, meg egy kutya. Ennyi birkát legeltetni nem sok, csak akkor sok, ha ellenek, akkor sok munka, de legeltetni nem sok. Egy jó kutyával könnyű legeltetni, mert az pontosan tudja, mit kell tennie, még az úton is el tudta hajtani mindet.

Magyarországon mintegy egymillió hektárnyi gyepterület található. A szakmai kutatások szerint a hagyományos pásztorok és kutyáik munkája nélkülözhetetlen e területek megóvásához, a hazai kutyafajták megmentéséhez és Magyarország elsivatagosodásának megfékezéséhez.

05/11/2026

A Hálózat - Mező Gábor Hivatalos Oldala
14 órája, bejegyzés megtekintése2026. november 4., szerda, 23:401͏4͏ ͏ó͏.͏
·
Magyar Péter figyelmébe – ez volt a cél? Nem hinném…

November negyedikén, illetve ettől a naptól kezdődően a szovjet hadsereg vérbe fojtotta a magyar szabadságharcot. Nem sokkal később elkezdődött a kegyetlen és véres kádári megtorlás, valamint a mindent behálózó besúgó-rendszer kiépítése, „továbbfejlesztése”. Magyar Péterék irányításával éppen erre a nemzeti gyásznapra, november negyedikére időzítették a Nyitottakták nevű oldal élesítését, ahol egyelőre csak neveket olvashatunk, de jelentéseket vagy bármi érdemlegeset nem, s persze néhány információt, de úgy, hogy ezen a felületen tulajdonképpen minden és mindenki összemosódik. Jelentős részben olyan ügynökök, vagy vélt ügynökök neveit olvashatjuk, illetve vadászhatunk, keresgélhetünk rájuk, akik célszemélyek, és sokszor áldozatok voltak, igen, bűnösök és áldozatok, olyan emberek, olyan sokszor szabadságszerető magyarok, akiket a diktatúra kényszerített vagy késztetett besúgásra. A Szovjetunióból (nem Oroszországból, miniszterelnök úr, tessék figyelni a történelemórán, ez nagyon nem mindegy), a Moszkvából irányított diktatúra. Ma a magyar közvélemény és a média ő utánuk kutakodott, csemegézett, keresett rájuk, majd írta meg a nagy felfedezést, hogy benne vannak az adatbázisban. Ismételjük meg: a szovjet, a kommunista megszállás nemzeti gyásznapján. Mikor máskor? Amikor eldőlt, hogy Kádár és Aczél és a többi elvtárs évtizedekre sötétségbe és kilátástalanságba taszítják ezt az országot, ezt a nemzetet. Róluk mikor fogunk beszélgetni, miniszterelnök úr? Vagy arról, hogy kik emelkedtek fel akkoriban? A piramis tetejéről? Nekem meséltek öngyilkos ügynökről, aki nem bírta el azt a terhet, amit rákényszerített ez a tetves diktatúra. Meséljek Bódy Gáborról? A mai napig nincs hozzá hasonló rendezőnk. De ismerjük Tar Sándor, a zseniális és gyenge író történetét és másokét, akik belebetegedtek ebbe, lassan vagy gyorsan, de belehaltak. Bűnösök voltak, de megszenvedtek érte. Meséljem el Novák Dezső kálváriáját a miniszterelnök úrnak, vagy, hogy miért vált „besúgóvá” a saját fia által később befeketített Esterházy Mátyás? Ezek súlyos történetek, a létrontás, a halált hozó kommunista hálószövés történetei. Tényleg muszáj őket a porondra állítani, már holtukban? Ezzel az időzítéssel? Hadd háborodjak fel az összes veréssel, fenyegetéssel, börtönbüntetéssel, saját édesanyjával vagy a gyerekeivel megzsarolt „ügynök” nevében! Remek időzítés volt tényleg! November negyedikén. Istenem. Éppen november negyedikén. Tengernyi név, csak önmagában. Öngól volt ez, de olyan öngól, amelyet senki sem ünnepel, mert nincs mit ünnepelni rajta. Csak csámcsogni. Ez volt a cél?

Nem hinném.

És a legszebb: tegnap sikerült besározni Lezsák Sándor nevét is. Azt írták hálózati személy volt, pedig csak megfigyelt. A levéltár ma bocsánatot kért, szerintük technikai hiba történt. Éppen vele? Csak az ő esetében? Hogyan bízzunk meg ezek után ebben az egészben? Ki vállalja a valódi felelősséget egy köztiszteletben álló ember jóvátehetetlen besározásáért? Kicsoda, miniszterelnök úr? Ön vagy a levéltár vezetője?